Bocsárdi László kapta a legjobb rendezés díját

Bocsárdi Lászlónak ítélték oda a legjobb rendezés díját a Magyar Színházak 37. Kisvárdai
Fesztiválján a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban rendezett Angyal szállt le
Babilonba című előadásért. A nagymúltú rendezvény díjátadó gáláját június 28-án,
szombaton délután tartották a kisvárdai Művelődési Központban.
A díjat, mely a „nagyívű, erőteljes és plasztikus színpadi megvalósításért” járt, Göllner Boróka
színésznő vette át, aki Kurrubi szerepét játssza az előadásban. Az idei szakmai zsűri tagjai voltak:
Almási Zsolt tanszékvezető egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Magyar
Shakespeare Bizottság elnöke; Balázs Zoltán (elnök), színész-rendező, a Maladype Színház alapító-
igazgatója; Kiss Anna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója; Lőkös Ildikó, a Játékszín
vezető dramaturgja és Szabó Ágnes zenetanár, a Gózon Gyula Színház igazgatója.


A Kisvárdai Lapok című fesztiválújságban Balogh Gyula színikritikus így írt a sepsiszentgyörgyi
előadásáról: „A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Angyal szállt le Babilonba című előadása
kíméletlenül szemünkbe vágja a hatalmi játszmák manipulációit és azt is, hogy ezeknek mi az ára.
A színpad az első részben tele van szeméttel. Rengeteg papírdarab szimbolizálja a mocskot, amiben
élünk. Bartha József tere mégis olyan, mint egy képzőművészeti alkotás. A vetítés pedig filmes
eszközzel is erősíti az egyébként is markáns látványt. (Video: Rancz András). Friedrich Dürrenmatt
1953-ban írta az Angyal szállt le Babilonba című darabját. Néhány évvel a második világháború
után, a holokauszt borzalmait követően. A mostani, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
előadásában használt szövegváltozat nagyon frissnek hat, több vendégszöveget is tartalmaz
(Dramaturg: Dálnoky Réka). Bocsárdi László rendezése pedig rendkívül szembesítő és hatásos. A
politika sátáni arcát mutatja, egy olyan helyen történik a cselekmény, ahová hiába szállt le az
angyal, a lakói nem méltók a megváltásra.”
A kisvárdai fesztivál ismét bizonyította: a Kárpát-medence magyar színházi élete eleven és
sokszínű. Színpadra léptek vajdasági, erdélyi, kárpátaljai és felvidéki társulatok, és új magyar
drámák, kortárs zenei megközelítések, valamint klasszikus szövegek friss értelmezései is
bemutatásra kerültek. A fesztivál versenyprogramjában tizennyolc előadás, három végzős vagy
frissdiplomás színinövendék bemutatkozása, három versenyen kívüli előadás, valamint a
Várszínházi Esték nyolc produkciója kapott helyet. Szinte mesterkurzussá izmosodott az előző napi
előadásokat kiértékelő Szakmai Klub is, ahol a színpadra alkotás különféle mesterségeiben jártas
meghívottak osztották meg véleményüket az alkotókkal, az érdeklődő közönséggel, s azokkal az
egyetemi hallgatókkal, akik színésznek, rendezőnek, dramaturgnak vagy szakíróknak készülnek
határon innen és túl. A programot workshopok tették változatossá, és a Kisvárdai Lapok hajnalban
született kritikái kísérték – jelezve, hogy ez a rendezvény nem csak seregszemle, hanem reflektív
szakmai műhely is.